A 2004 második félévében zajló minisztériumi előkészítés során kialakult tervezet III.

 

 2004. évi ……..törvény

az önkéntes tevékenységről és önkéntes jogviszonyról

Az Országgyűlés elismeri és támogatja a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára végzett önkéntes tevékenységét, és megkülönbözteti a fizetett munka minden formájától. Az önkéntes jogviszonyra vonatkozó jogi szabályozás kialakításával lehetővé teszi a társadalmi erőforrások e hatékony felhasználási formájának elterjedését. Az Országgyűlés az önkéntes tevékenységre és jogviszonyra vonatkozó törvény megalkotásával újabb jelentős lépést kíván tenni az állampolgárok és a civil társadalom szervezetei részvételének erősítése érdekében a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a közcélok elérésének folyamataiban. A kitűzött célok elérése és a társadalmi részvétel jogi feltételeinek megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

1.§ (1) E törvény célja a társadalom tagjainak szolidaritását, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a közfeladatok ellátásában az egyének együttműködését megvalósító önkéntes tevékenységek elismerése és ösztönzése.

(2) E törvény hatálya alá tartozik a Magyarországon végzett önkéntes tevékenység, valamint a magyar állampolgárok által magyar szervező vagy fogadó közreműködésével külföldön végzett önkéntes tevékenység.

2. § (1) Önkéntes az a természetes személy, aki az önkéntes tevékenységet végzi.

(2) Az önkéntes jogviszony alanyai az önkéntes tevékenységet vállaló természetes személy (önkéntes) és az önkéntes tevékenység eredménye által közvetlenül érintett személy (jogosult). Amennyiben az önkéntes jogviszony az önkéntes tevékenységet szervező személy (szervező), vagy az önkéntes tevékenység helyszínét, illetve szervezeti, működési kereteit biztosító személy (fogadó) közreműködésével jön létre, az önkéntes jogviszony alanya a szervező vagy a fogadó is.

3.§ (1) Önkéntes tevékenység a természetes személy által más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység.

(2) Nem minősül önkéntesnek a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló más jogviszony alapjául szolgáló tevékenység, valamint az olyan tevékenység, amely jogszabályban vagy jogerős bírósági határozatban foglalt, illetőleg hatósági kötelezésen, vagy az önkéntes jogviszonyon kívüli egyéb szerződéses kötelezettségvállaláson alapul.

(3) Az egyesületi tagsági jogviszony keretében, valamint az alapítványi tisztségviselői megbízási jogviszonyban végzett önkéntes tevékenység alapján - ha az az e törvényben foglalt egyéb feltételeknek megfelel - önkéntes jogviszony is létrejön.

(4) Ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója az önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut. Ellenszolgáltatás az is, ha egy másik jogviszonyból eredő kötelezettséget az önkéntes tevékenységgel teljesítenek.

(5) Nem minősül ellenszolgáltatásnak az önkéntes tevékenység végzéséhez közvetlenül szükséges természetbeni juttatás vagy ezek költségeinek az önkéntes számára történő megtérítése, valamint jogszabály által az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban meghatározott jogosultság.

(6) A szervező vagy fogadó által az önkéntesnek az önkéntes szerződés keretei között az önkéntes tevékenység keretében nyújtott juttatás egy tekintet alá esik a munkáltató által nyújtott juttatással. Az önkéntes tevékenységhez közvetlenül szükséges juttatás különösen a munkaruha, védőruha, balesetvédelmi és betegségmegelőző szolgáltatások, a felszerelés, képzés, szállítás, étkezés, szállás. Nem minősül ellenszolgáltatásnak az önkéntes tevékenységhez kapcsolódó, a szervező, a fogadó vagy más által az önkéntesnek nyújtott erkölcsi elismerés, kitüntetés, alkalmi vagy ünnepi jutalom – a jutalom esetében akkor, ha értéke nem haladja meg a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott adómentes mértéket.

(7) Az önkéntes fogadásával a munkáltató nem válthatja ki munkavállaló foglalkoztatását a jogszabály vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján alkalmazottal betöltendő munkakörök esetében.

4. § (1) Az önkéntes jogviszony az önkéntes kötelezettség elvállalásával, illetőleg ennek elfogadásával jön létre. (önkéntes szerződés) Az önkéntes szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az önkéntes jogviszony szervező vagy fogadó közreműködésével jön létre akkor az önkéntes szerződést írásba kell foglalni, ha az önkéntes ezt kéri, valamint, ha az önkéntes tevékenységre irányuló kötelezettségvállalás rendszeres. Rendszeresnek minősül az önkéntes tevékenységre irányuló kötelezettségvállalás, ha az három hónapot meghaladó időtartamra vagy határozatlan időre szól, és legalább heti gyakoriságú és hetente összesen legalább kettő óra időtartamú önkéntes tevékenységre irányul. Minden esetben írásban kell megkötni az önkéntes szerződést külföldi állampolgár Magyarországon vállalt önkéntes tevékenysége vagy magyar állampolgár külföldön vállalt önkéntes tevékenysége esetében. Az önkéntes szerződés írásba foglalása elmulasztásának jogkövetkezményei a szervezőt vagy a fogadót terhelik.

(3) Az önkéntes szerződésben meg kell állapodni az önkéntes tevékenység elvégzéséhez vagy folytatásához szükséges feltételekben; így különösen az önkéntes jogviszonyban kötelezettséggel és jogosultsággal bíró alanyokban, az önkéntes tevékenység tárgyában, tartamában, az önkéntes tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó jogokban és kötelezettségekben. Jogszabály az önkéntes szerződés megkötésének részletes szakmai feltételeit és eljárási szabályait meghatározhatja.

(4) Az önkéntes jogviszonyt a szerződés tartalma és nem megnevezése alapján kell megítélni.

(5) A korlátozottan cselekvőképes személy kisebb jelentőségű önkéntes tevékenységre irányuló jognyilatkozata személyes jellegű jognyilatkozatnak minősül, s a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül megtehető, egyéb önkéntes tevékenységre irányuló jognyilatkozata, valamint a magyar állampolgárságú korlátozottan cselekvőképes személy külföldön történő önkéntes tevékenysége érvényességéhez a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása szükséges.

(6) Az önkéntes tevékenység teljesítésének feltételeként ellenszolgáltatás érvényesen nem köthető ki sem az önkéntes, sem a szervező, sem a fogadó javára.

(7) A határozatlan időre és rendszeres önkéntes tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalását az önkéntes a jövőre nézve bármikor visszavonhatja. A meghatározott eredményre irányuló vagy határozott időtartamú önkéntes tevékenységre irányuló kötelezettségvállalást az önkéntes a teljesítés előtt visszavonhatja, amennyiben az önkéntes tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalása után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy az önkéntes tevékenység teljesítése tőle nem várható el. Az önkéntes tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalást olyan formában kell visszavonni, amilyen formában az önkéntes jogviszony létrejött.

(8) Az elvégzett önkéntes tevékenység vagy annak értéke nem követelhető vissza.

 (9) Az önkéntes tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalás megszűnik bármelyik fél halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a meghatározott eredmény bekövetkezésével, valamint az önkéntes tevékenység folytatásának lehetetlenné válásával.

5.§ (1) Az e törvénybe foglalt feltételeknek megfelelő önkéntes tevékenység végzését adó-, járulék és más közteher fizetési kötelezettség nem terheli.

(2) Amennyiben jogszabály a tevékenység végzéséhez engedélyt, hozzájárulást vagy nyilvántartásba vételt rendel, az önkéntes tevékenység csak e hatósági engedély, hozzájárulás vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető.

(3) Az önkéntes tevékenységről a szervező és a fogadó folyamatos nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba az önkéntest a tevékenység megkezdése előtt köteles bejegyezni, kivéve, ha másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esete áll fenn.

(4) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább

a)az önkéntes tevékenységet szervező vagy fogadó nevét, székhelyét, nyilvántartásba vételi számát, adószámát, és képviselőjét;

b)     az önkéntes nevét, állandó lakóhelyét és adóazonosító jelét;

c)az önkéntes tevékenység időpontját, helyszínét, időtartamát és tartalmát;

d)     az igazolás kiállításának dátumát;

e)az önkéntes tevékenységhez közvetlenül szükséges juttatás(ok) mértékét.

(5) A szervező vagy a fogadó az önkéntesekről jelenléti ívet köteles vezetni az önkéntes tevékenység folytatásának helyszínén.

6.§ (1) Az önkéntes köteles megismerni és betartani az önkéntes tevékenység végzéséhez szükséges szabályokat, valamint tevékenységét az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a tevékenységre vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni; más önkéntesekkel együttműködni, és tevékenységét úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, tevékenységét ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő.

(2) Amennyiben az önkéntes jogviszony alanya a szervező vagy a fogadó, az önkéntes tevékenység végzéséhez szükséges szabályok önkéntessel való megismertetése a szervező vagy fogadó kötelezettsége. Az önkéntes tevékenységet szervező, illetve fogadó felelős azért, hogy minden önkéntes az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos tevékenységvégzés reá vonatkozó szabályait.

(3) Az önkéntes tevékenységgel kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges és közérdekű adatok, állami, szolgálati, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

7.§ (1) Az önkéntes által az önkéntes tevékenységgel összefüggésben az önkéntes jogviszony jogosultjának, a szervezőnek, a fogadónak, illetve harmadik személynek okozott kárért az önkéntes a polgári jog szabályai szerint felel.

(2) A szervező vagy a fogadó az önkéntessel egyetemlegesen felel az önkéntes által az önkéntes tevékenységgel összefüggésben okozott kárért. A szervező vagy a fogadó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az önkéntes kiválasztásában, felkészítésében, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli.

(3) Jogszabály felhatalmazása alapján kiadott szabályzat, valamint az önkéntes szerződés a fogadó terhére szigorúbb felelősségi szabályokat is megállapíthat.

(4) Az önkéntes, a szervező vagy a fogadó az önkéntes tevékenységgel összefüggésben okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződést köthet. Az önkéntes tevékenységgel összefüggésben az önkéntesnek okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítás köthető.

8.§ (1) A szervező vagy a fogadó az elvégzett önkéntes tevékenységről az önkéntes kérésére igazolást állít ki a 5. § (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartás alapulvételével az 5. § (4) bekezdésében meghatározott adattartalommal (önkéntes tevékenység igazolása). Az önkéntes tevékenységet szervező vagy fogadó által kiállított igazolások egy példányát a kiadásának évét követő öt naptári évig meg kell őrizni, s az abban foglalt személyes adatok védelmét biztosítani kell.

9. § (1) Az önkéntes tevékenységről szóló igazolás alapján jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó szabály, közoktatási és felsőoktatási vagy egyéb intézményi szabályzat az állampolgár, a külföldi, a munkavállaló, a tanuló, a hallgató és más önkéntes számára különböző jogosultságokat, kedvezményeket állapíthat meg.

(2) A munkáltató az önkéntes tevékenység céljára a munkavégzési kötelezettség alól mentesítést, munkaidő-kedvezményt vagy szabadságot biztosíthat.

10.§ (1) A közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezet által – a létesítő okiratában foglalt közhasznú tevékenység gyakorlására – szervezett önkéntes tevékenység közhasznú önkéntes tevékenységnek minősül.

(2) A közhasznú önkéntes tevékenység lényeges feltételeiről közhasznú önkéntes szerződés rendelkezik, amelyben meg kell határozni legalább:

-         az önkéntes nevét, állandó lakóhelyét, adóazonosító jelét;

-         a szervező közhasznú szervezet nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, valamint a közhasznú szervezet részéről az önkéntessel kapcsolatot tartó személy nevét és értesítési lehetőségeit;

-         a vállalt közhasznú önkéntes tevékenység tartalmát és annak feltételeit, helyét és időtartamát;

-         az önkéntes tevékenységet a fogadónál közvetlenül irányító személy nevét, beosztását és értesítési lehetőségeit;

-         az önkéntes tevékenységhez közvetlenül szükséges természetbeni juttatásokat, költségtérítéseket, s ezek szolgáltatási módját;

-         tájékoztatást arról, hogy milyen felelősségi szabályok és biztosítási feltételek érvényesülnek az adott önkéntes jogviszonyban.

(3) A közhasznú önkéntes szerződést írásba kell foglalni.

11.§ (1) A közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezet tevékenységének keretében végzett közhasznú önkéntes tevékenységet legalább a szerződésben meghatározottak szerint és az e törvény 5. § (4) bekezdésének megfelelő tartalommal kell naprakészen nyilvántartani.

(2) Az önkéntesek számát és az általuk elvégzett, teljesített önkéntes tevékenységre vonatkozó legfontosabb adatokat a közhasznú szervezet a közhasznúsági jelentésnek a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi beszámoló részében közzé teszi.

12. § (1) Ez a törvény 2005. január 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény rendelkezéseit a hatályba lépését követően létrejött önkéntes jogviszonyokra kell alkalmazni.

13. § (1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 8 (a továbbiakban Kszt.) 6.§ (2) bekezdése a következőképp módosul:

        „(2) A közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenysége körében jogosult polgári szolgálatot teljesítő személy foglalkoztatására, valamint önkéntesek igénybevételére.”

(2) A Kszt. 12.§ előtti címe és a 12.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ A közcélú adománygyűjtés és az önkéntesek igénybe vételének szabályai” és

„12. § (1) A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés, illetve önkéntes tevékenységre felkérés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.”

(3) A Kszt. 14.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, a vele önkéntes jogviszonyban álló személyt, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti."

(4) A Kszt.26.§ az alábbi o.) ponttal egészül ki:

o) közhasznú tevékenységet folytató önkéntes az a természetes személy, aki a közhasznú szervezet működését a létesítő okiratba foglalt valamely közhasznú cél megvalósítása érdekében személyes tevékenységével ellenszolgáltatás nélkül segíti.”

14. § E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) 3. § az alábbi 75. ponttal egészül ki:

"75. Önkéntes tevékenységre vonatkozó igazolás: az önkéntes tevékenységet szervező vagy fogadó közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet által kiállított és a szervezet képviselője által aláírt olyan igazolás, amely tartalmazza az önkéntes tevékenységről és az önkéntes jogviszonyról szóló 2004. évi … törvényben meghatározott adatokat."

- az Szja tv. 7. § p) pontja a következőképp módosul:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket)

"p) a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés költségét (akkor sem, ha azt nem a munkáltató viseli), továbbá a kifizető által a vele munkaviszonyban álló természetes személy, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja vagy az önkéntes tevékenység szervezőjeként, illetve fogadójaként az önkéntes képzésének költségként elszámolt értékét, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, továbbá a kifizető tevékenységében közreműködő természetes személy (például üzleti partner, szakértő, önkéntes) e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értékét, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést, azzal, hogy egyebekben a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;"

- az Szja tv 1. sz. melléklete az alábbi 8.34. ponttal egészül ki:

(8. A természetbeni juttatások közül adómentes:)

"8.34. A közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezet által szervezett önkéntes tevékenység folytatásához közvetlenül és igazoltan szükséges feltételek biztosítása körében a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet által az önkéntesnek nyújtott természetbeni szolgáltatás.„

INDOKOLÁS a törvényjavaslathoz

I. Általános indokolás

A nemzetközi gyakorlatban kialakult, megszokott és több európai országban külön törvényben is szabályozott az önkéntes tevékenység. Az erről most előterjesztett törvényjavaslat elfogadásával a jövőben az állampolgárok nem csak adományozással (ajándékozás és kötelezettségvállalás közérdekű célra útján) -, adóbevételről történő rendelkezés útján (személyi jövedelemadójuk meghatározott százalékának felajánlásával) -, hanem saját maguk által végzett tevékenységgel is segíthetnének törvényben elismert módon másokon illetve másoknak. Eddig erre csak az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott társadalmi szervezet tagjaként az alapszabálynak megfelelő szervezeti tevékenységben részvétellel, a tagsági jogviszonynak megfelelő jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével volt törvényes lehetőség, vagy pedig külön, nevesített, együttműködésre irányuló jogviszonyon belül. (Például önkéntes tűzoltó, polgárőr, természetvédelmi őr, önkéntes véradó.) Az önkéntes tevékenységről és az önkéntes jogviszonyról szóló törvénnyel jogszabály által biztosított lehetőség nyílik az állampolgári öntevékenység mások javára szóló széles körű gyakorlására anélkül, hogy ez a jelenleg fennálló munkajogi, adózási, társadalombiztosítási, idegenrendészeti korlátokba ütközne.

Hiszen még a jelenlegi, jogi szempontból korlátozott és hátrányokkal sújtott szabályozási környezetben is jelentős Magyarországon az önkéntesek száma, tevékenységük összesített óraszáma és értéke. A Központi Statisztikai Hivatal A nonprofit szervezetek Magyarországon 2000. című kiadványának (KSH, Bp.2002.) adatai szerint a nonprofit szervezetek önkéntes segítőinek száma meghaladja a 400 ezer főt, s az általuk teljesített segítői órák száma a 35 és fél milliót! (Ez hozzávetőlegesen 17 és félezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felel meg. Ennyi tehát a társadalmi megtakarítása az önkéntes segítés nonprofit szervezeteken keresztül szerveződő részének.) Az önkéntes segítők tevékenységének értéke szakértői becslések szerint hozzávetőlegesen 18 milliárd forint.

A hatályos magyar jog - az egyes speciális önkéntes tevékenységekre irányuló külön szabályozáson kívül - nem szabályozza generális szinten az önkéntesek tevékenységét. Sőt, jogrendszerünk jelenleg még több ponton kifejezetten akadályozza, korlátozza az önkéntesek működését. Ilyen jogi akadályt jelentenek például az önkéntesek tevékenységével kapcsolatos költségek elszámolási nehézségei, az önkéntes tevékenységével kapcsolatosan juttatott természetbeni juttatás elszámolási és adózási kérdései, munkajogi értelemben vett "fekete-munkától" elhatárolás problémái, az idegenrendészeti akadályok (külföldiek itteni önkéntes segítésének illetve magyar állampolgárok külföldi önkéntesként működésének vízum, tartózkodási engedély problémái), jogviszony hiányában az önkéntes tevékenység szervezésének, megosztásának, irányításának és biztosításának kérdései.

A jogi szabályozásból hiányoznak azok a rendelkezések, amelyek alapján az önkéntesek tevékenysége jogalkalmazói mérlegelés nélkül is önálló és törvényes jogviszonynak minősülne Ezzel az önkéntes tevékenység saját jellegzetességeinek megfelelő jogi megítélés alá esne más tartalmú jogviszonyokkal való analogikus minősítés helyett. 

A törvényjavaslat egy olyan önkéntes jogi szabályozási koncepciót ültet át a konkrét normaszövegbe, amelynek megvalósulása eredményeként:

a.)    a társadalomban széles körűen gyakorolt önkéntes tevékenység a jövőben nem kerülhet át a jogellenesség világába;

b.)    a meglévő jogi korlátok lebontásával minél nagyobb körben segíti az önkéntesség terjedését;

c.)    az önkéntes tevékenység szervezése törvényes tevékenységgé válik;

d.)    a közhasznú szervezetek létesítő okiratának megfelelő közhasznú tevékenysége körében végzett önkéntes tevékenység a közcélú adományozáshoz hasonló jogi környezetbe kerül.

A törvényjavaslat e szabályozási célok elérése érdekében:

1.      Széles társadalmi körben intézményesíti az önkéntes tevékenységre vonatkozó jogviszonyt - az ajándékozáshoz, közérdekű kötelezettségvállalás polgári jogi szabályozásához hasonlóan. Ezzel elkerülhetővé teszi azokat a jelenlegi jogalkalmazási csapdákat, amelyek abból erednek, hogy az önkéntes segítőt - ilyen jogintézmény hiányában - a jogalkalmazók nem tudják máshova besorolni, mint a munkavállalói, megbízotti, vállalkozói körbe. Megszünteti az önkéntes tevékenységre vonatkozó kifejezetten hátrányos helyzetet.

2.      Az önkéntes tevékenységre vonatkozó törvényi szabályozás lehetőséget teremt az önkéntes tevékenyéghez kapcsolódó saját jogú, külön jogalkalmazásra, amely az önkéntesség sajátosságainak megfelelő tartalmú és lehetőségeket biztosító jogi környezetet hoz létre. Ez megteremti az önkéntes tevékenység előnyös feltételeinek kialakulásához szükséges körülményeket. Az önkéntes tevékenységre vonatkozó szerződés polgári jogi elemeinek kimunkálásával a törvényjavaslat az önkéntes jogviszonyt az ajándékozó jogi pozíciójához hasonlóan legitimálja és minimális mértékben általános szinten szabályozza.

3.      Szűkebb társadalmi körben - a közhasznú szervezetekhez kapcsolódva - a köz­hasznú önkéntes tevékenység támogatása, ösztönzése azokban a tevékenységekben,, amelyekben az állam számára az önkéntes tevékenység hiányzó forrást pótol vagy közfeladat ellátását segíti elő valamely hiányzó tevékenység gyakorlásával. Ez a lépés elősegítené az önkéntes tevékenységet támogató jogi környezet kialakulását a közcélú adományozáshoz analóg módon.

4.      A javasolt önkéntes tevékenységre vonatkozó törvényi szabályozás megtartotta azokat az elvi követelményeket, amelyek a törvényjavaslat széles körű civil nonprofit szakértői előkészítése során megfogalmazódtak. Ezek a következők:

a.)    a jogi szabályozás szervezetsemlegessége;

b.)    a tartós és rendszeres, illetve alkalmi önkéntes tevékenység megkülön­böztetése;

c.)    Az önkéntesek minél szélesebb körére történő kiterjesztése;

d.)    A fiatalok önkéntes tevékenységeinek változatos formáinak ösztönzése. (Nem csak az önkéntes tevékenység reális eredményeiben, hanem a részt vevő fiatal állampolgárok nevelésében, személyiségformálódásában, szocializációjában, világképében és a közösségi kapcsolataikban mással nem pótolható eredmények elérése érdekében. A törvényjavaslat éppen ezért nem állít fel életkorhoz rendelt külön, speciális szabályokat a gyerekek önkéntes segítő tevékenységére vonatkozóan.)

e.)    A szabályozott jogi környezet megteremtésével ne hozza hátrányosabb helyzet­be az önkénteseket, a jogosultakat, valamint az önkéntes tevékenység szerve­zőit.

Mindezek figyelembevételével az önkéntes tevékenységet a törvényjavaslat az ajándékozáshoz és a közérdekű kötelezettségvállaláshoz hasonló polgári jogviszonyként határozza meg: az ajándékozó és a közérdekű kötelezettségvállaló vagyoni értéket juttat a jogosultnak; az önkéntes pedig tevékenységet, s ami ehhez szükséges: időt, energiát és sok esetben szaktudást is.

II. Részletes indokolás

A törvényjavaslat 1.§-a a törvény céljaként a szolidaritás, az öntevékenység és a közfeladatok ellátásában történő állampolgári együttműködés elismerésének és ösztönzésének mozzanatait emeli ki. Az önkéntes segítés legalitásának megteremtése olyan jogalkotói tett, amely hosszú távon befolyásolja a civil nonprofit szektor megerősödésének folyamatait Magyarországon. A törvény hatálya kiterjed - az önkéntes állampolgárságától függetlenül - a Magyar Köztársaság területén, illetve a magyar állampolgárok által magyar szervező, vagy fogadó közremű­ködésével külföldön végzett önkéntes tevékenységre.

A törvényjavaslat 2.§-a az önkéntes jogviszony alanyait írja le. Az önkéntes (minden esetben természetes személy) és a jogosult (bárki lehet) szükségszerű részesei a jogviszonynak. Fogadó és szervező jelen lehet a jogviszonyban. A (3) bekezdés speciális szabályként meghatározza, hogy az egyesületi tagsági jogviszony, valamint az alapítványi tisztségviselői megbízási jogviszony keretében végzett tevékenység önkéntes jogviszonyt is megtestesít egyben, amennyiben az a törvényben foglalt egyéb feltételeknek megfelel. Ezzel az önkéntes jogviszonyra vonatkozó szabályok az önkéntes alapon végzett alapítványi tisztségviselői, valamin egyesületi tagsági tevékenységre is kiterjeszthetők.

A törvényjavaslat 3.§-a meghatározza az önkéntes tevékenység jogi fogalmát. Az európai hasonló jogintézményeknek megfelelő módon az önkéntes tevékenységet három fogalmi elem alkotja: természetes személy, más vagy mások javára, kényszer és ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenysége. Fontos eleme a meghatározásnak az önkéntes tevékenység kisegítő (szubszidiárius) jellege: az adott tevékenység más vonatkozó jogviszony (például megbízási, tagsági, munkavégzésre irányuló jogviszony) hiányában tartozik az önkéntes tevékenység fogalmi körébe. Ez egyben az önkéntes tevékenység fogalmának általános jellegét, átfogó hatókörét és háttérszabály szerepét is jelzi: ha más jogszabály alapján az önkéntes  tevékenységet nem speciális jogviszony (például önkéntes tűzoltói jogviszony) alapján végzik, akkor önkéntes jogviszony jön létre.

A (2) - (4) bekezdés azokat az elhatárolásokat írja le, amelyek szerint nem önkéntes vagy nem ellenszolgáltatás nélküli az adott segítő tevékenység. Az (5) bekezdésben a törvénytervezet kimondja, hogy mi nem minősül ellenszolgáltatásnak: az önkéntes tevékenységhez közvetlenül szükséges természetbeni juttatás vagy ennek költségének megtérítése, valamint a jogszabály által az önkéntességhez rendelt jogosultság, továbbá az önkéntes elismerése és jutalma, ez utóbbi esetben akkor, ha belül marad a személyi jövedelemadó-mentesség értékhatárán.  Azért fontos, hogy a törvény meghatározza az ellenszolgáltatás fogalma alóli kivételeket, mert az önkéntesség ösztönzésének, segítésének, gerjesztésének számtalan olyan formája ismert már a világban, amelyek e szabályozás nélkül érdekeltségi viszonynak, előnynek, jövedelemnek - ellenszolgáltatásnak minősülnének. Márpedig az nyilvánvalóan nem cél, hogy az önkéntes tevékenységhez kapcsolódó minden fajta, célú, típusú jogkövetkezményt kizárjon a törvény. A (6) bekezdés meghatározza az önkéntes tevékenységhez közvetlenül szükséges juttatás fogalmát is (a munkáltató által nyújtott természetbeni juttatások analógiájaként) annak érdekében, hogy költségelszámolás és adózás szempontjából az önkéntes tevékenységre történő ráfordítások elszámolhatók és legalább olyan mértékben adómentesek legyenek, mint a munkaviszony alapján végzett tevékenységeknél. A (7) bekezdés a munakerő-piacot védi az esetleges munkáltatói visszaélésekkel szemben.

A 4.§ az önkéntes jogviszony létrejöttének és megszűnésének általános szabályait határozza meg. Az önkéntes jogviszony létrejöttéhez 3 feltétel egyidejű megléte szükséges: az önkéntes kötelezettségvállalása a törvénynek megfelelő önkéntes tevékenységre, a kötelezettségvállalás elfogadása, valamint a törvényben meghatározott kizáró okok hiánya. A (2) bekezdés meghatározza az önkéntes jogviszony létrehozásához szükséges kötelezettségvállalásra vonatkozó szerződés megkötésének feltételeit. A szerződésben a feleknek meg kell állapodniuk az önkéntes tevékenység elvégzéséhez vagy folytatásához szükséges feltételekben. Meg kell határozniuk az önkéntes tevékenység tárgyát, időpontját és tartamát, az önkéntes jogviszonyban kötelezettséggel és jogosultsággal bíró alanyokat, az önkéntes tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kötelezettségeket és juttatásokat. A törvényjavaslat értelmében jogszabály az önkéntes szerződés megkötésének részletes szakmai feltételeit és eljárási szabályait megállapíthatja. A (2) bekezdés meghatározza azon esetek körét is, melyekben írásbeli formát követel meg az önkéntes jogviszony létrejöttéhez. A szerződést akkor kell írásba foglalni, ha három vagy négypólusú jogviszony jön létre (szervező és/vagy fogadó is részt vesz az önkéntes tevékenységben) illetve ha bármelyik fél kéri.

A (4) bekezdés a korlátozottan cselekvőképes (14-18 év közötti) kiskorú kismértékű, szokásos jellegű önkéntes tevékenységgel kapcsolatosan rögzíti, hogy annak vállalása személyes jellegű jognyilatkozat, ebből következően általában a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül megtehető. (Ugyanúgy, mint például az iskolai diákönkormányzatban, gyermekszervezetben részvételnél.) Kell viszont a törvényes képviselő hozzájárulása a nagyobb mértékű, szokásostól eltérő jellegű önkéntes tevékenység valamint mindazon időtartamú és gyakoriságú kötelezettségvállalás esetében, amelyekre a törvény írásba foglalási kötelezettséget ír elő. Ezzel a megoldással a kiskorú fiatalok igen gyakori önkéntessége elé a törvény nem gördít indokolatlan adminisztratív akadályokat, ugyanakkor a nagyobb mértékű önkéntes tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalás eseteiben a törvényes képviselő hozzájárulásának kikötésével a gyermekek védelme érdekében is garanciát intézményesít.

Az (5) - (7) bekezdések meghatározzák az önkéntes jogviszony megszűnésének egyes eseteit, illetve a jogviszony megszűnésének következményeit. A szabályozás az ajándék visszakövetelésének polgári jogi logikáját követve mondja ki, hogy a már teljesített önkéntes tevékenység és annak semmilyen ellenértéke nem követelhető vissza, viszont tartalmazza a megígért, de még nem teljesített önkéntes tevékenység megszüntetésének jogszerű esetköreit. A (8) bekezdés az önkéntes jogviszony megszűnésének eseteit foglalja össze.

A törvényjavaslat 5.§-a kimondja a törvénynek megfelelő önkéntes tevékenység közteher-mentességét. E jogtétel értelmében az önkéntes által a jogosult javára teljesített tevékenység, mint tevékenység nem lehet alapja a jogosult személyi jövedelemadójának, mint szolgáltatás nem lehet alapja az általános forgalmi adónak, s mint vagyoni érték ajándékozása nem szolgálhat illeték megállapítás alapjául. A közteher-mentesség jelenti azt is, hogy semmilyen járulékfizetési kötelezettség vagy helyi adóztatás nem épülhet az önkéntes tevékenységre.

A (2) bekezdés az önkéntes tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedély, vagy egyéb jogosultság követelményeinek esetét szabályozza, a (3) bekezdés pedig az önkéntes tevé­kenység ellenőrizhetőségének feltételeit írja elő: az önkéntes tevékenységről naprakész nyilvántartást kell vezetni azokban az esetekben, amelyekben szervező és/vagy fogadó is részt vesz az önkéntes tevékenységben.

A (3)-(5) bekezdések az önkéntes tevékenység nyilvántartásának szabályait írja le. Előírja az önkéntes tevékenység szervezője és fogadója számára az önkéntes tevékenység nyilvántartásának kötelezettségét, s meghatározza részletesen e nyilvántartás tartalmát, valamint rendszeresíti a tevékenység helyszínén vezetendő jelenléti ívet.

A 6. § az önkéntes kötelezettségeit határozza meg a tevékenységi szabályokkal kapcsolatosan. Az önkéntes köteles megismerni és alkalmazni az adott tevékenységre vonatkozó szakmai, adatvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi és más rendészeti szabályokat; továbbá köteles megismerni és betartani annak a szervezetnek, intézménynek a tevékenységhez kapcsolódó szabályzatait, amelyeknél végzi az önkéntes tevékenységet. Ennek az önkéntessel történő megismertetése, elsajátíttatása, az önkéntes tevékenység szabályszerű végzésére felkészítés a szervező vagy a fogadó kötelezettsége

A (2) bekezdés az önkéntesre vonatkozó szakmai, adatvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi és más rendészeti szabályok betartását és betartatását az önkéntes tevékenységet szervező és fogadó kötelezettségévé teszi. Mindezen szabályoknak az önkéntes tevékenységgel kapcsolatosan felmerülő felelősségi kérdések megválaszolásában van jelentősége.

A 7.§ szabályozza az önkéntes tevékenységgel kapcsolatos felelősségi viszonyokat. Saját tevékenységéért természetszerűen az önkéntes felel - a polgári jogi általános szabályok szerint.  Ha az önkéntes tevékenységet szervező szervezi, akkor a szervező egyetemleges felelőssége fennáll mindaddig, amíg nem bizonyítja, hogy az önkéntes kiválasztása, felkészítése, irányítása és ellenőrzése területén nem követett el felróható mulasztást.  Ha pedig az önkéntes tevékenység folytatásának feltételeit fogadó biztosítja, az önkéntes által okozott kárért csak akkor felel, ha az önkéntes kiválasztásában, felkészítésében, utasításokkal ellátásában és felügyeletében, a kár megelőzése és elhárítása terén felróható mulasztás terheli. Jogszabály felhatalmazása alapján kiadott szabályzat, valamint az önkéntes szerződés ennél szigorúbb felelősségi szabályokat is megállapíthat a fogadó terhére.

A (2) bekezdés törvényi lehetőséget biztosít az önkéntes által okozott károkra felelősségbiztosítást kötni úgy, hogy a biztosítás megkötésére a törvény az önkéntest, az önkéntes tevékenység szervezőjét és az önkéntes tevékenységét irányító intézményt is feljogosítja.

A 8.§ az önkéntes tevékenység igazolását írja elő arra az esetre, ha az önkéntes ezt kéri. Az igazolásnak a törvény által remélhetően gerjesztett mindazon jövőbeni kedvezmények és jogosultságok esetében lesz nyilvántartási, garanciális és ellenőrzési szerepe, amelyeket a különböző ágazati jogszabályok, intézményi szintű szabályzatok majd tartalmaznak. (Ebbe a körbe tartoznak az idegenrendészeti, utazási kedvezményi, egészségbiztosítási, honvédelmi, felsőoktatási, közoktatási, szociális, egészségügyi, sport kérdések szakmai megoldása az önkéntesekkel kapcsolatosan.) A törvény meghatározza az önkéntes tevékenység igazolásának tartalmi elemeit - igazodva az önkénmtes tevékenység nyilvántartásának adattartamához.

A 9.§ lehetővé teszi, hogy a most még nem létező jogosultságok és kedvezmények jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó szabály, közoktatási és felsőoktatási vagy egyéb intézményi szabályzat általi jövőbeni megállapítását.

A (2) bekezdés törvényi lehetőséget kínál fel a munkáltatóknak a  önkéntes tevékenység céljára nyújtandó mentesítések és kedvezmények egyedi alkalmazásához.

A 10.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a közhasznú szervezetek által kezdeményezett, szervezett és lebonyolított önkéntes tevékenység közhasznú tevékenységnek minősül, ha a közhasznú szervezet létesítő okirata szerinti közhasznú tevékenység gyakorlását szolgálja. Ezzel a megállapítással a törvény az önkéntesek közhasznú szervezetek által szervezett tevékenységére vonatkoztatná mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a magyar jogrendszer már ma is biztosít a közhasznú szervezeteknek.

A (2) bekezdés a közhasznú önkéntes tevékenység feltételeinek megállapítását szerződésre utalja, s megállapítja az önkéntes szerződés minimális tartalmi kellékeit. A (3) bekezdés kimondja a közhasznú önkéntes szerződés írásba foglalásának kötelezettségét.

A 11.§ a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezet tevékenységének keretében végzett közhasznú önkéntes tevékenységgel kapcsolatosan is előírja a nyilvántartási kötelezettséget, azzal, hogy a közhasznúsághoz fűződő előnyök és jogosultságok rendszeréből adódó átláthatósági követelményt hangsúlyosan érvényesíti: az önkéntesek számát, az általuk elvégzett, teljesített önkéntes tevékenységre vonatkozó legfontosabb adatokat a közhasznú szervezet a közhasznúsági jelentésében a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi beszámoló részeként közzé kell tenni.

A 12.§ egy fontos utaló szabályt tartalmaz a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseire, ezzel is erősítve az önkéntes jogviszony - ajándékozáshoz hasonló tartalmú - polgári jogi jellegét.

A 13.§ a hatálybalépésről rendelkezik oly módon, hogy a törvény szabályai csak a hatályba lépését követően létrejött önkéntes  jogviszonyokra vonatkozzanak.

A 14.§-ban a törvényjavaslat az önkéntes  tevékenység magyarországi meghonosítását és gyakorlását két kapcsolódó törvény módosításával segíti:

ad.1.  A közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. törvény módosítása azt célozza, hogy a jog által megkülönböztetett tartalmú (közhasznú) önkéntes tevékenység is hasonló (törvényben preferált) állampolgári magatartás legyen, mint a közcélú adományozás. A Javaslat a törvény szerkezetét követve az adományozás folyamatára, felhasználására, nyilvántartására, igazolására vonatkozó szabályokat következetesen kiegészíti az önkéntes tevékenységre vonatkozó szabályokkal.

ad.2. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása azt célozza, hogy az önkéntesek a tevékenységükhöz szükséges költségeik viselésére vagy megtérítésére, képzési és természetbeni juttatásaikra vonatkozó adómentességet biztosítsa. (Megszüntetendő a mai adójogi szabályozásnak azt az életszerűtlen és diszfunkcionális hatását, hogy az önkéntes – azon túl, hogy segítői munkájáért nem kap ellenértéket – még az ezzel kapcsolatos költségeit is maga kénytelen állni, vagy az önkéntes tevékenységgel kapcsolatos természetbeni juttatást az önkéntes tevékenységet szervező közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet csak adózottan biztosíthatja számára.) A törvényjavaslat csak a természetbeni juttatások kérdésében állít fel a közcélú adományozással azonossági szabályt, az önkéntes tevékenységgel átadott tevékenység vagyoni értékét nem minősíti közcélú adománynak. (Érzékelve és akceptálva a magyar adójogi szabályozásnak azt a kezdetleges állapotát, hogy a személyi jövedelemadózás területén csak és kizárólag a készpénz-adományt ismeri el a hatályos jog közcélú adománynak. Ehhez képest sem az ingó, sem a más vagyoni érték közcélú juttatása ma még nem jár személyi jövedelemadó-kedvezménnyel - ellentétben a társasági adó rendszerével, amelyben már elismert a közcélú ingóadomány kedvezményezettsége -, tehát az önkéntes tevékenység, mint a közcélú tevékenység adókedvezményére irányuló javaslatot is majd az önkéntes tevékenységről és az önkéntes jogviszonyról szóló törvény egy későbbi módosítása során célszerű előterjeszteni.

 

 

 

Önkéntes program beszámolók

Nincs feltöltött beszámoló

hét. ked. sze. csü. pén. szo. vas.
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 

Önkéntes külső menü