Interjú F. Tóth Andrással, a European Pro Bono Summit főszervezőjével.

 

 

Mennyi civil szervezet van ma bejelentve Magyarországon és abból mennyi működik jól?

Körülbelül hetvenezer bejegyzett civil szervezet van ma Magyarországon. A kérdés második részét nem könnyű egzakt módon megválaszolni, hiszen nehéz megfogalmazni, hogy pontosan mit jelent a „jól működő” egy civil szervezet esetében. A hazai civilek komoly kapacitásproblémákkal küzdenek, ennek ellenére Budapesten és a nagyvárosokban is sok a jól működő szervezet, amelyek mind erős társadalmi hatással bírnak. Habár mindannyiuknak nagyon fontos lehet a pro bono segítség, egyelőre azok a szervezetek vannak túlsúlyban, amelyek még nem indultak el a pro bono kínálta lehetőségek útján.

 

Mi után érdeklődnek leginkább? Marketing, pénzügyek, üzleti stratégia?

Mi mint közvetítő szervezet  a civil szervezetek igényeit figyelembe vége abból indulhatunk ki, amilyen tudásokat a cégek fel tudnak ajánlani, és nem fordítva, a célunk, hogy a két oldal minél jobban kiegészíthesse egymást. Az Önkéntes Központ Alapítványhoz eljuttatott jelentkezések alapján abszolút a kommunikációs terület szerepel az első helyen, ami erős igényként jelenik meg sok helyen, de egyaránt népszerű a szolgáltatás- és a szervezetfejlesztés is. A szakértelmen alapuló támogatás egyébként egy több rétegű dolog, és az a leginkább szerencsés, ha az egyes elemek fokozatosan egymásra tudnak épülni és egy szervezet akár több forrásból igénybe vesz ilyen támogatást.

 

A civilek mennyire szeretnek, tudnak konferenciára járni, fizetni érte és tanulni?

A civil szervezetek nagy része szeret konferenciákra járni és tanulni. Azt tapasztaljuk, hogy Magyarországon nagy többségük nagyon nyitott az új tudásokra. A hajlandósággal tehát egyáltalán nincs probléma. Az anyagi lehetőségek tekintetében azonban ezeket a tevékenységeket nagyon át kell gondolni. Ha a szervezet számára releváns témáról van szó, sokan hajlandók képzésre vagy konferenciára áldozni.

 

Az önkénteskedésben a pro bono, mint fenntarthatósági eszköz, aktivitás, mennyire van jelen itthon?

Ha pro bonóról van szó, Magyarországon még csak a felszínt kapargatjuk. A szervezetek igen nagy százaléka még nem áll készen arra, hogy beépítse a mindennapi munkájába a pro bonót. Ami biztos, hogy mindkét félnek nyitottnak kell lenni, anélkül nem működik. Nagyon fontos, hogy a szervezetek tudatosan használható eszközként gondoljanak a pro bonóra, és lássák annak valódi értékét. Hogy tudják, ez egy újabb csatornát jelent számukra. Arról nem is beszélve, hogy ennek révén óriási versenyelőnyre tudnak szert tenni. 

 

Általában ezek az aktivitások az employer branding varázsszó alá tartoznak a vállalatoknál. Hogyan látod, mennyi az üzlet és mennyi a nettó jótétemény ebben?

Az employer brandinget én szélesebb fogalomként értelmezem, úgy, mint ami fokozatosan az eredményes üzleti működés szerves részévé válik, amelynek segítségével tehetségeket lehet gondozni vagy vezetőket képezni. Az employer branding az utóbbi időben erősödött meg, nem véletlenül. Egyre nagyobb a küzdelem az értékes munkatársakért. Ma már egyre több fiatal munkavállaló érdeklődik a munkahelyeken elérhető társadalmi felelősségvállalás iránt, és tartja fontosnak, hogy munkáltatója nyitott legyen ilyen típusú kezdeményezések irányába. Vagyis a cégek egyre inkább rá lesznek „kényszerítve” a pro bono programokra. A szakértelmen alapuló támogatás akár üzletfejlesztési eszközként is működhet; a pro bono eszközei a pozitív közösségépítést, a hatékonyabb működést segítik. Az utóbbi időben ezt egyre többen értik és felismerik már Magyarországon is, mindazonáltal ez egy lassú, organikus fejlődés mind a civilek, mind pedig a vállalatok részéről.

 

A szervezésedben Budapesten találkoztak a pro bono legnevesebb képviselői. Mik a nemzetközi trendek ezen a területen?

Olyan ez, mint egy lego-rendszer; abban, hogy ki milyen struktúrát épít, nagy szerepe van annak, hogy éppen hol tart az adott vállalat, illetve milyen igények fogalmazódnak meg egy adott országban. Erős trend a pro bono és a társadalmi vállalkozások finanszírozásának összekapcsolódása illetve a technika nyújtotta lehetőségek mind erőteljesebb kiaknázása. A pro bono egyébként sok mindent jelenthet az egyes vállalatok esetében. Magyarország nincs ezen a területen lemaradva, sőt! Nemzetközi viszonylatban is párját ritkító kezdeményezések léteznek itthon. Úgy látom, ha ebben a tempóban terjed a szakértelmen alapuló önkéntesség, könnyedén a nyugat-európai országok nyomába érhetünk – annak ellenére, hogy itthon csupán néhány éve indultak el a tudatosan szervezett vállalati pro bono programok.

 

European Pro Bono Summit honlap: www.probonosummit.eu

 

Forrás: SocialBranding.hu